Az exem akkor m\u00e1r egy h\u00f3napja nem \u00e9lt vel\u00fcnk. Ez j\u00f3 dolog volt, hiszen el\u0151tte foggal-k\u00f6r\u00f6mmel k\u00fczd\u00f6ttem, hogy menjen el.
Cs\u00fanya volt \u00e9s m\u00e9ltatlan. Ak\u00e1rmit is mondtam, nem \u00e9rtette meg, hogy v\u00e9ge van.
Szerinte 18 \u00e9vet nem lehet \u00edgy kis\u00f6p\u00f6rni. De meg kellett tennem.
H\u00e1rman \u00e9lt\u00fcnk a k\u00e9t gyermekemmel. Elkezdt\u00fck m\u00e1r kital\u00e1lni, hogy hogyan is legyen,
de m\u00e9g k\u00e9pl\u00e9keny volt minden. Igyekeztem magabiztosnak l\u00e1tszani, \u00e9s azt er\u0151s\u00edteni
csemet\u00e9imben, hogy rendben lesz minden, de magam sem tudtam, hogyan tov\u00e1bb.
Egyben voltam biztos. Le kell \u00e1llamvizsg\u00e1znom. Azt a luxust nem engedhetem meg magamnak, hogy az utols\u00f3 f\u00e9l\u00e9vet megism\u00e9teljem. Teh\u00e1t, munka, tanul\u00e1s plusz a reformok l\u00e9trehoz\u00e1sa \u00e9s bevezet\u00e9se otthon. A feladat adott volt \u00e9s nem egyszer\u0171. Lassan kider\u00fclt a bar\u00e1taimr\u00f3l is, hogy ki mit \u00e9r. A legmeghat\u00f3bb az volt, aki be\u00e1ll\u00edtott egy karton cigivel.
\"Tudom, hogy nincs p\u00e9nzed, tudom, hogy fesz\u00fclt vagy \u00e9s most ez neked nagyon kell. Erre se k\u00f6lts.....\"
A m\u00e1sik a kezembe nyomta a v\u00e1l\u00f3per illet\u00e9k k\u00f6lts\u00e9g\u00e9t. \u00c9s volt, aki onnant\u00f3l nem \u00e1llt sz\u00f3ba velem. Sokat \u00fcltem a g\u00e9p el\u0151tt \u00e9s tanulni pr\u00f3b\u00e1ltam. N\u00e9ha emilk\u00e9k j\u00f6ttek. <\/P>\r\n
Azt\u00e1n egyszer csak ott volt AZ. Egy k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi oldalr\u00f3l j\u00f6tt. F. ismer\u0151snek jel\u00f6lt. \u0150szint\u00e9n bevallom, rezign\u00e1lt voltam. Ki a fene F.? \u00c9s mit akar t\u0151lem???
Nincs nekem erre sem id\u0151m, sem energi\u00e1m. \u00c9s azt is megszoktam m\u00e1r, hogy id\u0151r\u0151l id\u0151re ezeken az oldalakon idi\u00f3t\u00e1k pr\u00f3b\u00e1lkoznak velem. Meg sem n\u00e9ztem.... Mindenki hagyjon b\u00e9k\u00e9n. Azt\u00e1n m\u00e1snap j\u00f6tt m\u00e9g egy \u00fczi, de ez m\u00e1r szem\u00e9lyes \u00fczenttel kieg\u00e9sz\u00edtve. \"Tudom, hogy Te vagy az...... 25 \u00e9ve nem felejtettelek el.\" Hopp\u00e1. S\u0151t. Hopp\u00e1cska. Erre m\u00e1r moccantam. Csak ut\u00e1nna n\u00e9zek, hogy ki ez! Amikor kiny\u00edlt az adatlap, m\u00e9rhetetlen j\u00f3kedv ker\u00edtett hatalm\u00e1ba.
F. Igen, F. \u0150 volt az els\u0151 szerelmem. 10 \u00e9ves koromban.
Anno vagy 3 \u00e9vig j\u00e1rtunk egy\u00fctt. Azt\u00e1n egyik napr\u00f3l a m\u00e1sikra elszakadtunk egym\u00e1st\u00f3l. Vele \u00e9ltem \u00e1t az els\u0151 \"arcra puszit\" a \"k\u00e9zenfogva hazas\u00e9t\u00e1l\u00f3st\"....
Ennyi volt akkor a szerelem. Jah, \u00e9s persze akkor mindenki tudta, hogy mi \"egy\u00fctt j\u00e1runk\". Gyerekek voltunk, m\u00e9g igaz\u00e1n kamaszok sem.
Eszem n\u00e9lk\u00fcl \u00edrtam vissza, igen, \u00e9n vagyok! Mi van veled??? Egy percig sem gondoltam, hogy m\u00e9g k\u00f6z\u00fcnk lehet egym\u00e1shoz. Csak egyszer\u0171en \u00f6r\u00fcltem egy r\u00e9gi arcnal egy r\u00e9gi \u00e9letb\u0151l. Valakinek, aki nem tartozik ebbe a mostani s\u00fcrg\u0151sen felejtend\u0151be. \u00c9s j\u00f6ttem az e-mailok, a besz\u00e1mol\u00f3k. \u00c9s.... igen..... ennek kapcs\u00e1n az \u00e9rz\u00e9sek is. Hamar bel\u00e1ttuk, az msn egyszer\u0171bb. Aznap \u00e9jjel kett\u0151ig besz\u00e9lgett\u00fcnk. \u00dagy, mintha nem telt volna k\u00f6zben el az a fr\u00e1nya 25 \u00e9v. Vonzott, pont annyira, mint akkor a kisl\u00e1nyt a kisfi\u00fa. De m\u00e1r a n\u0151t a feln\u0151tt f\u00e9rfi. Hamar kider\u00fclt, \u0151 is v\u00e1lik.
\u00c9s keresett. Mindig, mindenhol, soha egy percre sem feladva. S\u00edrtunk mindketten. Nem. Nem a szerelemt\u0151l \u00e9s nem a szomor\u00fas\u00e1gt\u00f3l. Hanem az \u00f6r\u00f6mt\u0151l. Olyanok voltunk megint, mint k\u00e9t kisgyerek, aki visszakapta a r\u00e9gen elveszettnek hitt j\u00e1t\u00e9k\u00e1t. \u00c9rezt\u00fck, hogy tal\u00e1lkoznunk kell. Tele voltam szorong\u00e1ssal, de szerintem \u0151 is. <\/P>\r\n
Mit sz\u00f3l majd a m\u00e1sik? Mit-kit fog l\u00e1tni benn\u00fcnk? Hogyan kell egy szem\u00e9lyes tal\u00e1lkoz\u00e1skor 25 \u00e9vet \u00e1thidalni? Hogyan kell viselkedni? Mit kell \u00e9s mit szabad? Kamaszos k\u00e9rd\u00e9sek lenn\u00e9nek? Ha igen, v\u00e1llalom. De a taktika \u00e9s a j\u00f3zan \u00e9sz cs\u0151d\u00f6t mondott. Amikor megl\u00e1ttam, egyb\u0151l a nyak\u00e1ba ugrottam. Ennek lassan egy \u00e9ve. Szeretem \u00e9s szeret. Boldog vagyok vele. Mellette \u00e9rtettem meg, mit jelent valakinek a p\u00e1rj\u00e1nak lenni. Ki nem mondott gondolatokra rezon\u00e1lni, \u00e9rezni a m\u00e1sikat. \u00c9s mellette tanultam meg \u00fajra aludni. Csaknem f\u00e9l \u00e9v ut\u00e1n, el\u0151sz\u00f6r a karjaiban aludtam v\u00e9gig egy \u00e9jszak\u00e1t. Azt \u00e9reztem, hogy haza\u00e9rtem. \u00c9s biztons\u00e1gban vagyok. Nincs f\u00e9lelem, nem b\u00e1nthat senki.
De az ember l\u00e1nya gyarl\u00f3. J\u00f6nnek a puszt\u00edt\u00f3 \"mi van ha-mi lesz ha...\" gondolatok. Most \u00fagy \u00e9rzem, semmmi. Mert ezek elveszik a mindennapi \u00f6r\u00f6m\u00e9rz\u00e9seket. Nem azon kell tipr\u00f3k\u00e1znom, hogy mi lesz. \u00c9lveznem kell azt, ami van.<\/P>\r\n
Carpe Diem. :)
<\/P>","type":"rich"}