1.0Twisk voltam, vagyok, leszek?https://twisk.cafeblog.huTwiskhttps://twisk.cafeblog.hu/author/Twisk-2/<P> Ha lesz időm és energiám, talán egyszer majd leírom, hogy miért volt nehéz szabadulni a házasságnak nevezett pokolból. De most azt gondolom, hogy talán az utolsó utáni pillanatban szálltam ki belőle. Évekig azt hittem nincs kiút, de már tudom, hogy a kétségbeesés kreativvá tesz. Terveztem ezt már régen, csak nem mostra és nem így. De az élet közbeszólt. Vagy a Sors? Van olyan, hogy véletlen? Vagy ha van is, Gondviselés a neve? Nem tudom mit gondoljak. Most veszem csak észre, szerény kis merengéseim immáron már nyitott kérdésekké alakultak. Nyilván mindenkinek más a véleménye. Szabad azt is. De ha hited nincs, sokkal gyengébb vagy. Hány problémát söpörtem a szőnyeg alá avval, hogy jó az Isten, jót ad...... <BR>Ha megálltam volna gondolkodni, sehol nem tartanék. Ha azt keresném még mindig, hogy ki a felelős, ki a vétkes, talán még mindig az önsajnálat jó kis langyos pocsolyájában pancsikolnék. </P> <P>Mert nem tudom ki hogyan van vele, de nekem néha olyan jól esik sajnálni magamat! :) Szegény-szegény kicsi én! Bánt ez a csúnya világ.... <BR>Még sirdogálok is mostoha kis sorsom felett. Aztán elunom. Mert mindig rájövök, hogy bár nagyon jó, de felesleges. Sehová nem visz. De a kutya fáját! <BR>Ki tud engem jobban sajnálni, mint én magamat??? <BR>Én még soha nem mondtam magamnak, hogy : "Figya.... ebben most momentán nincsen egészen igazad!" . És mindig nagyon-nagyon megértem magam. :)))</P> <P>Cserébe van egy barátom. Ill. nem egy van, de ez egy kiemelten. Egy férfi ember, aki mintha a lelkem testvére lenne. Mérhetetlenül szeretem. Csak Tesónak hívom, semmi másnak. Na, őt például kerülöm ilyenkor. Bosszantóan másképp látja a dolgokat és rettentően igaza van. És ez felháborító.:) Egy kicsit sajnálgat, és aztán azt mondja: "Hugi! És arra gondoltál már, hogy......?" <BR>És ami ilyenkor következik..... Hááát, az maga a tömény igazságeszencia. Tisztelem és szeretem. Megköszönöm a Sorsnak, hogy mellém vezérelte. <BR>Amikor kiszomorkodtam magam, mindig be kell látnom, hogy igaza van. </P> <P>Ő az élő példája annak, hogy a tanultságnak és a bölcsességnek vajmi kevés köze van egymáshoz. A környezetemben kilószámra vannak diplomások, tele adatokkal, ismeretanyagokkal..... De minden bölcsesség híján. Tesó egyszerű asztalos. Én nemes egyszerűséggel Pumukli nyomán Farontóbogárnak hívom. De ha gondban vagyok, igazi nagyban - és nem olyan önsajnálós jaj-jaj nekemben - akkor hozzá fordulok. Ő nem tanácsot ad, hanem elmondja, hogy mit gondol. És a fene egye meg, mindig kiderül, hogy vannak dolgok, amiket nemes egyszerűséggel figyelmen kívül hagytam. Az előző bejegyzésem a csodákról szólt. Tesó maga is egy csoda. Neki ezt soha el nem mondanám..... De itt, a blog bejegyzései között van helye az őszinte elismerésnek. Nem azért, mert nem tisztelem kellően, hanem azért, mert a csodálatomat mindig elutasítja.</P> <P>De ezt utasítsa el ha tudja! :)))</P>rich