1.0Twisk voltam, vagyok, leszek?https://twisk.cafeblog.huTwiskhttps://twisk.cafeblog.hu/author/Twisk-2/<P> Vasárnap az a nap, amikor a páromtól haza kell jönnöm. Az este szörnyű itthon, nem találom a helyemet, mindenbe belefogok, mindent abbahagyok. És szívem szerint venném a cipőm és fordulnék vissza, Hozzá. De nem lehet, mert holnap munka van. És egész héten munka van. Tehát megint ki kell okoskodnom, hogy mikor lehetek megint vele. <BR>Ha most megkérdezné tőlem egy Jótündér, hogy mit szeretnék, azt kérném, hogy élhessünk együtt és ne kelljen utálnom a vasárnapot. Már reggel avval ébredek, hogy: "na, ma van az utolsó nap amikor együtt vagyunk." Aztán így tellik az egész nap. Már annyiszor megfogadtam, hogy nem hagyom elveszni ezeket a perceket sem..... De sosem sikerül. És mire eljön a délután, az indulás ideje, már sírni tudnék. Aztán hiába itthonról a skype, már nem érzem az illatát, nem hallom a hangját. Mérhetetlenül hiányzik. Akkor is, ha tudom, hogy van. Nekem van. És látni fogom megint. De ezt csak az eszem mondja. A szívem meg azt mondja, hogy vele akarok lenni. Minden percben. Nappal és éjjel, reggel és este. Mert azt még el tudom fogadni, hogy nappal dolgozunk mindketten. Meg ugye, erre van a telefon. De az esték nélküle..... Komolyan mondom, direkt hamar lefekszem aludni, hogy hamarabb éegyen reggel és hamarabb teljen az a buta éjszaka, amikor nem bújhatok hozzá és nem szívhatom be a bőre illatát. </P> <P>Amikor azt hittem, hogy sosem mászom ki a házasságomból és sosem lehetek boldog, találtam megoldást. De vajon erre van-e? <BR>Kell lennie..... Mindenre van megoldás. Nem tudom mi lesz, de egyszer csak rehabilitálhatom ezt a szegény vasárnapot. :)</P>rich